Mi az a minősítő?
A minősítő lehetőséget teremt a néptáncegyüttesek magas művészi színvonalú színpadi bemutatkozásához, egymás megismeréséhez és a szakmai megmérettetéshez. Célja, hogy lehetővé tegye az együttesek műsorainak összemérhető, azonos szempontrendszer alapján történő szakmai értékelését az egységes minősítési rendszerrel. 30-35 perces, szerkesztett programot kell bemutatni, amelyben nem szerepelhet önálló zenekari vagy más betétszám. A korábbi évek kiírásaira tekintettel lehetőség van hosszabb, legfeljebb 45 perces műsor bemutatására. A minősítés feltétele, hogy a műsor legalább két tájegység és több tánctípus tánc, zenei és viselet hagyományaiban való jártassággal mutassa be az együttes sokoldalú tánctudását, előadói képességét, változatos, igényes színpadi megjelenését. A színpadon látott műsor művészi összhatását 5 tagú szakmai zsűri értékeli az alábbi szempontok alapján: 1./ Műsorszerkesztés, dramaturgia, 2./ Folklorisztikai hitelesség, 3./ Koreográfiai megformálás, 4./ Színpadi megjelenés, 5./ Ének-zenei előadás, 6./ Előadói színvonal.
A maximálisan adható pontszám zsűritagonként 30 pont, összesen 150 pont. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpada értékelési rendszere: 0 – 99 pont „RÉSZT VETT” 100 – 119 pont „MINŐSÜLT EGYÜTTES” 120 – 129 pont „JÓL MINŐSÜLT EGYÜTTES” 130 – 150 pont „KIVÁLÓAN MINŐSÜLT EGYÜTTES”
Az együttes 2026-os minősítő műsora
A Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes 1948 óta működik a Budapesti Corvinus Egyetem keretein belül. Rendszeres résztvevői az országos fesztiváloknak, az egyetem diákszervezeti életének, kiemelt kulturális eseményeknek, a Hagyományok Háza, a Fonó Budai Zeneház és Művészetek Palotája népművészeti rendezvényeinek. Számos alkalommal szerepeltek a Táncházegyesület, a Martin György Néptáncszövetség programjaiban is. Szakmai munkájuk középpontjában a Kárpát-medence táncos és zenei hagyományainak hiteles forrásból való megismerése és magas színvonalon történő elsajátítása áll. A Táncházmozgalom szellemi-kulturális örökségét ápoló, és értékteremtő szakmai munkájukat: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Halmos Béla Program, valamint a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósítják meg.
Sebes vízen sebesen című műsorukban a Mezőség középső területén elhelyezkedő Tóvidék vegyes nemzetiségű falvainak archaikus folklórhagyományait mutatják be.
Wass Albert így ír erről a vidékről:
„Furcsa hajlott hátú dombjait, görbe völgyeit, suhogó nádasait, apró kék vízű tavacskáit, kopár vízmosásos meredélyeit esténként rózsaszínűre festi a lenyugvó nap. Lakói különös, magukba néző, hallgatag emberek, kik ott élnek meghúzódva a hajlott hátú dombok gödreiben”.
A táncegyüttes 2009. óta több alkalommal szervezett szakmai tábort Feketelakon. A személyes tapasztalatszerzések alkalmával, a környező falvak magyar, román és cigány táncaival is megismerkedtek. Most következő műsoruk összeállítása is Feketelakon kezdődött 2024-ben, egy 5 napos szakmai tábor keretében, ami a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásával valósulhatott meg. Az esti mulatságokon összegyűlt személyes tapasztalatok, valamint az archív anyagok összegzése mellett, külső szakértő munkatársak is csatlakoztak a alkotói folyamathoz. Busai Norbert és Busai Zsuzsanna Budatelke román táncainak, Galát Péter és Baloghné Vatai Barbara Ördöngösfüzes páros magyar táncainak megtanításával, Tintér Gabriella pedig a vidék énekes anyagának megszerettetésével járult hozzá a műsor teljességéhez.
Zenei szerkesztők: Kónya Előd, Péter Tamás
Koreográfusok: Bordás Barnabás. Busai Norbert, Busai Zsuzsanna, Deffend Irén, Galát Péter
Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála, Deffend Irén
Fény: Papp Kornél
Kísérő zenekarok:Péter Tamás, Könczei Bálint, Herédi Zsombor, valamint a STENK zenekar tagjai Kónya Előd, Weingart Csaba, Juhász Sándor
Művészeti munkatárs: Bordás Barnabás táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistája
Együttes és művészeti vezető: Deffend Irén táncművész, koreográfus
